Másnap aztán mamástól-tatástól elbuszoztunk a Baby Expóra, amely az Ákos szótárában a bébiszpótól a bébisporton keresztül már bébiexporttá is vedlett...
Keresztfiunk, az alig egyéves Márk indult a négykézláb mászó bébik versenyén. A vetélkedő tulajdonképpen családi jellegű: míg az egyik szülő a négysávos szőnyeg egyik sávján a rajtnál sorakoztatja a babát, addig a másik cumival, világító labdával, üvegnyi tejjel vagy teával, netalán kedvenc mackóval csalogatja csemetéjét a célhoz. A mintegy ötméteres táv marathónnak bizonyul. Márkot egyáltalán nem hozza lázba a versenyszellem, sokkal inkább a szomszéd sávon induló kislány, így hát éles kanyarral félreérthetetlenül elébe vág, társalkodásra készen... No, vargabetűkkel együtt, azért mégis pódiumos lett!
Autóversenyt ugyan nem szerveztek, de a merészebb néhányévesek háromféle járművet is kipróbálhattak. Ákos is helyet foglalt az egyik négykerekűben, látszólag megértette a pedál és a kétállású váltó szerepét, kisebb segítséggel körözött néhányat a szűkre méretezett pályán. Gondolta, a másik autóban jobban megy majd, így hát átült. Majd nemsokára vissza. Valami nem stimmel. Ekkor feltűnt a színen a megváltás – a filmekben itt lassított a felvétel. A szemrevaló barna lányka a terepjáróba ült, s gyakorlottabb mozdulatokkal tolatott előre-hátra. Még egy ötéves fiatalember számára is bizalomkeltőnek tűnhetett, hiszen az első adandó alkalommal Ákos se szó, se beszéd, felpattant az anyósülésre, és elégedetten hagyta magát vezettetni...
***
Baby Expo látogatás másnapján délelőtt dolgom volt. Kora délután érkeztem haza, épp időben, mire Ákos és az őt pesztráló mama felébredt délutáni álmából. Olyan jó volt odabújni melléjük az esős-hűvös május végi őszből! Kis időre el is nyomott az álom. A többiek csendben felkeltek, felöltöztek, és kiosontak. Bevallom, ezt félig-meddig még érzékeltem, de aztán elmerültem. Hirtelen ébredtem. Kinyitom a szemem: egy szál piros muskátlivirág a párnán. Ákos ajándéka. Ösztönösen megérezhetett valamit az a barna lányka...?