Ákos gyönyörűen, választékosan beszél – bár elég nehéz őt leszoktatnom a tatától ellopott aztatról meg ottanról –, de nem mondja az R hangot. Azaz nem mondta, tavaly őszig. Októberben logopédus látogatott az óvodába, és azóta heti egy alkalommal eljárunk a nagyon kedves Éva néni rendelőjébe R betűt csalogatni. Az első R hangnál elfutotta a könny a szemem – nem tudtam, az örömtől Ákos sikerén (alig 2-3 találkozó után már sikerült kimondani), vagy pedig abbéli bánatomban, hogy hatévesemről ezzel lekopott az utolsó „babás” jellemvonása is. Azóta már vígan pereg az R, és ma az utolsóelőtti találkozónk lesz Éva nénivel. A néhány hónap során sok érdekes feladatot kaptunk otthonra is. Tegnap a fotókról „olvasgattuk”, hogy kinek milyen tárgya van. Például így: Johannának játékai vannak. Viktornak rakétája van. A dolog úgy működött, hogy én rámutattam a képre, feltettem a kérdést, Ákos pedig válaszolt rá. Tibornak gitárja volt. Ákos azt mondta: – Tibornak hegedűje van. Mondom neki, hogy hát a hegedűhöz tartozik vonó is, márpedig az nincs a fotón.
– Tényleg nincs – ismeri el.
– Akkor Tibornak mije van?
– Zongorája...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése