Ma farsang volt az óvodában. Ákos bohócnak öltözött. Krisztától kaptunk színes, göndör parókát, Kata színinövendék fiától fehér arcfestéket, a ruhát meg turkáltuk. Na és persze, a piros orr, no, az már „befektetés” volt. Árpi a netről válogatta ki a legalkalmasabb bohócarcot, és rúzzsal, fehér arcfestékkel pompás bohócarcot varázsolt Ákos egyre elégedettebb pofijára. A festésnek szinte minden szakasza után rohant a tükörhöz megcsodálni az eredményt. De ennél is nagyobb jelentőséggel bírt az, hogy a folyton utazó, így ritkán látott és nagyon hiányolt APA festette őt.
Remek farsangot temettünk: volt ott pillangó, mókus, Zorro, kalóz, pókember, Piroska, hópehely, tavasztündér, kakaska és még egyéb is. Tomboláztunk is, aztán buli következett: igaz, kezdetben a zene inkább csak arra volt jó, hogy a beszélgetésre vágyó szülők rekedtre kiabálhassák magukat, és a gyerekeknek sem hiányzott, hiszen a sok játék és kergetőzés teljességgel lefoglalta őket. Tova kilencig nyúlt el a mulatság. Otthon vacsora, fürdés, esti mese, ajaaaj, hányan fognak elkésni holnap az óviból... :)))
*
Kezdetben párnákkal hízlaltuk meg Ákost bohócosra, de a farsangi készülődés forgatagában egy-kettőre lemozogta bokájához a kispárnákat, így azokról végül lemondtunk. Még a kispárnás negyedórában történt. A gyerekek roppant élvezték Ákos piros orrát és duciságát. Az óvoda tűzről pattant Johannája kíváncsiskodott: – Ákos, mi van a nadrágodban? Ákos szemérmesen válaszolt: – Johanna, most nem mutathatom meg a p.cámat...!!
(„Most”...????)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése